Mik lesznek 2019 magyarországi gasztrotrendjei?

2018. december 21. 13:44 - A kreatív Séf

Nem vagyok jós, nem tudom megmondani, hogy milyen gasztrotrendek várhatók 2019-ben, de nem is akarom! Ha megnéztek egy tavalyi cikket, akár magyar akár külföldi oldalon, arról, hogy miket jósoltak 2018-ra, ti is észre fogjátok venni, hogy kb. a fele sem valósult meg, mert ezek mind csak találgatások. Nyilván a nagyobb cégek és médiumok képesek arra, hogy trendet teremtsenek, ehhez azonban én kicsi vagyok.

Ezért nem is megyek bele mindenféle találgatásokba, inkább megosztom veletek azt, hogy én minek örülnék, hogy szerintem mik lennének azok a „trendek”, melyeknek szélesebb körben is el kellene terjedniük, melyek jó hatással lennének a magyar gasztronómia fejlődésére.

48361397_962017850648475_5217330811514126336_n.jpg

Farm to Table éttermek elterjedése:

                A Farm to Table, egy szabályrendszer, melynek manapság egyre több étterem próbál megfelelni és amely szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy a „a szántóföldről a konyhaasztalra”. A rendszer lényege az, hogy az adott étterem csak olyan alapanyagokkal dolgozhat, melyek adalékanyag mentesek, különböző bio gazdaságokból származnak (vagy pedig saját bio gazdasággal rendelkeznek), és teljes mértékben lekövethetőek.   Szerintem azért lenne nagyon fontos ennek a rendszernek illetve az ilyen típusú éttermeknek az elterjedése, mert sokkal, jobb szájízzel eszi meg mindenki azt a húst amely olyan állatból származik, ami szabadtartásban, természetes takarmányokon nevelkedett illetve azt a zöldséget, gyümölcsöt ami nem tartalmaz génmódosított alapanyagokat, stb. Szerencsére egyre több ilyen étterem van már mind Budapesten, mind pedig vidéken és a számuk egyre csak növekszik.

48392443_277873366245497_8910665874738774016_n.jpg

„Élő” fűszer és saláta boltok:

                Rengeteg olyan étel van, melynek elkészítéséhez nélkülözhetetlenek a friss fűszerek, ezeknek a beszerzése viszont nem egyszerű (éttermek számára persze igen, de itt most az egyszerű, otthoni háztartásokra gondolok), ugyanis ha nincs otthoni fűszerkertünk, akkor sajnos a legtöbb esetben be kell érnünk a multikban található cserepes fűszernövényekkel, melyek mind mennyiségileg, mind minőségileg kifogásolhatók. Ezért lenne fontos az „élő fűszerboltok” elterjedése (jelenleg ha jól tudom ilyen, Magyarországon még nem létezik). A koncepció lényege, hogy az üzlet tele van, rengeteg fajta, ládában nevelt fűszernövénnyel, mikro csírával, salátával, ehető virágokkal stb. Konkrétan olyan az egész, mint egy kis üvegház, beállított fényekkel, hőmérséklettel és páratartalommal. A vevő bemegy, kiválasztja, hogy mit szeretne és milyen mennyiségben, az eladó pedig akkor frissen vágja le illetve csomagolja, majd a levágott növények táptalaját újrahasznosítja.

48404974_778802552512846_4764128649873981440_n.jpg

„Nyílt konyhás” ,-közvetlen, vendégközpontú éttermek térhódítása:

                Amikor éppen nem dolgozom, és vendégként megyek el valahova, akkor személy szerint nekem azok a helyek a kedvenceim, ahol van valamilyen közvetlen kapcsolat a konyha és a vendégek között. Ahol látom, hogy hogyan készül az ételem, esetlegesen maga a szakács kérdezi meg, hogy hogyan szeretném, ha elkészítenénk a rendelésemet /kérek-e bele ezt vagy azt, stb., ahol közvetlen beszélgetésekbe is bele tudok folyni a szakácsokkal és ahol meg tudom nekik köszönni az ételt, el tudom mondani, hogy mennyire jó vagy rossz volt az adott fogás és ahol közvetlen beleláthatok a konyhai folyamatokba. Az ilyen éttermekre azért van szükség mert, szerintem, kell a közvetlen kapcsolat vendég és szakács között, egyrészt mert így a vendég látja hogy milyen precizitással, figyelemmel és odaadással készül az étel, másrészt mert a szakács azonnali visszajelzést kap a vendégektől (nem feltétlen csak szóban, hanem reakciókban, érzésekben stb.). Szerencsére jelenleg is sok ilyen helyet tudok mondani, a street food-os koncepciótol egészen a fine dining-ig, és a paletta egyre inkább csak nő, és azt hiszem nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom, hogy a későbbiekben, én is egy ilyen úgymond, „nyílt konyhás”,- közvetlen vendégközpontú étterem nyitásában gondolkozom.

48412709_355340055287283_3496379541046165504_n.jpg

Környezettudatosság a gasztronómiában:

                Napjainkban már olyan nagymértékű lett a környezetszennyezés, hogy úgy gondolom mindenkinek, aki csak tud, kötelessége tenni ellene.  Ezért nekünk, vendéglátósoknak is figyelnünk kell arra, hogy amiből csak lehetséges, olyan termékeket használjunk, melyek lebomlanak vagy újra hasznosíthatók, ezáltal pedig nem szennyezik a környezetet. Ma már rengeteg cég van, amely ilyen termékekkel foglalkozik, vannak például, zabból illetve fából készült tányérok, fa evőeszközök, kukoricarostból készült szívószálak, stb.. Illetve rengeteg olyan kezdeményezés van (a Felelős Gasztrohős) amely kimondottan erre fókuszál.

49010241_320620788539218_7307495994940194816_n.jpg

 Igazi kenyér, minőségi pékáruk:

                Az igazi jó, kovászos kenyérnek lelke van, de annak, amit manapság a legtöbb helyen kapni, sajnos már nincs. Régebben egy pékség mellett laktam, nagyon jó pékség volt, nem túl széles, de minőségi kínálattal. Egészen addig, amíg nem, jött egy tulajváltás, és az addig jónak mondott pékségben, a kínálat körülbelül megháromszorozódott, a minőség viszont hatalmasat esett. A jófajta kovászos kenyerek helyét átvette a térfogatnövelőkkel és mindenféle más adalékanyaggal telepakolt élesztős kenyér, ami hatalmasnak néz ki, de ha beleharapunk olyan, érzésünk van mintha szivacsba haraptunk volna. A pékáruknak pedig, egytől egyig ugyanolyan ízük van a sóspogácsától kezdve egészen a franciakrémesig. Hogy miért meséltem ezt el? Azért mert ez mára már csak egy pékség a sokból. A legtöbb helyen ugyanis ráálltak a gyors és mennyiségi termelésre, ezért nincs idejük a kovásszal foglalkozni, vagy minden pékáruhoz más-más tésztát csinálni, mert sokkal egyszerűbb élesztős kenyeret sütni és egy alaptésztából készíteni mindent. Szerencsére akadnak azonban olyan, elhivatott pékek, akik igyekeznek küzdeni a nagyüzemi termelés ellen, és újra elterjeszteni azt a kenyeret, amit még elődeink ismertek. Én nagyon remélem, hogy előbb utóbb az igazi jó kenyér, amelyhez nem kell más csak, liszt víz és só újra széleskörben el fog terjedni, és hogy újra lesz igény a jóra.

48392569_1926772604039020_1436358869054914560_n.jpg

Minden, minden mentes:

                Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy sosem volt még annyi allergiás, és érzékeny ember, mint napjainkban. Biztos vannak erről számszerű statisztikák is, de így az éttermi életben látottak, és nap, mint nap tapasztaltak alapján, szerintem 10-ből 5 vendégnek biztosan van valamilyen élelmiszerrel kapcsolatos betegsége. A legelterjedtebb glutén és laktóz érzékenységtől kezdve egészen az extrémebb, kevésbé hétköznapi,  illetve a halmozottabb  intoleranciákig. Pont ezért egyre inkább szükség van, olyan vendéglátóhelyekre melyek, kimondottan ezt a réteget célozzák, és lehetőség szerint minden mentesek. Az ételérzékenyek, átlagos, hétköznapi éttermekben való étkezésével az a gond, hogy a legtöbb étterem nem tudja 100%-osan garantálni a mentességet, mert akarva akaratlanul is, előfordulhat, hogy véletlen érintkeznek az alapanyagok. Ezért kell különös hangsúlyt fektetni a mentes vendéglátóhelyek elterjedésére, mert az ilyen éttermeknél illetve cukrászdáknál biztosan nem kell attól tartani, hogy pl.: gluténnal érintkezik a gluténmentes fogás bármely alkotóeleme, vagy, hogy olyan edényben készül egy mentes étel, amiben előzőleg nem mentes fogás készült.

pasta-3501813_1920.jpg

 A Magyar konyha reneszánsza:

                Minden évben, amikor jönnek a következő év gasztrotrendjeit tippelgető cikkek, akkor rendszerint van egy olyan pont, ami egy adott ország konyháját helyezi a többi elé, mondván, hogy a következő évben, az lesz a divat, a csapból is az fog folyni, mindenki az adott konyha jellegzetes alapanyagait foglya használni és az ízeivel fog fúzionálni, stb.. Tudom, hogy hiú ábránd, de mi lenne, ha 2019 a Magyar konyháról szólna? Az utóbbi években, annyit foglalkoztunk más országok ételeinek, ételkészítési szokásainak a behozatalával, hogy szinte megfeledkeztünk a saját kis konyhánkról. Pedig rengeteg jó étel receptje lapul azokban, a meggyötört régi szakácskönyvekben, melyeket elő lehetne venni és egy kicsit leporolni. 2018-ban sajnos ott tart a magyar gasztronómia, hogy ha egy magyar ember akar magyar ételt enni, akkor vagy el kell mennie, egy alapvetően külföldieknek célzott, ezáltal drágább, magasabb színvonalú étterembe, vagy pedig maradnak a silány minőségű kifőzdék. Pedig a jó ár-érték arányú, stabil, jól kiforrott magyaros konyhával rendelkező éttermekre, szerintem igenis van kereslet.
48423680_2161136373906653_7992580181011202048_n.jpg

A fent felsoroltak, persze mind-mind csak találgatások illetve álmok, vágyak, melyekre szerintem szükség lenne, melyek elterjedése, megvalósulása pozitív hatású lenne. Egy dolgot azonban biztosan tudok, és ez nem más, mint, hogy 2019-ben, több mint egy év kihagyással visszatér a Kreatív Séf! Pontos dátumot még nem tudok mondani, de annyi biztos, hogy az indulás valamikor az első negyedévben várható, és amire biztosan számíthattok, az: heti 1-2 blog bejegyzés (cikkek, állandó cikksorozatok, konyhai tippek,-trükkök, receptek, stb.) emellett pedig napi szinten akár több Facebookos illetve Instagram tartalom is (ez utóbbi már most is aktívan működik).

Azoknak, akik még most járnak itt először és a Kreatív Séf nem jelent semmit, íme, egy kis bemutatkozás:

„Gasztroblog egy szakácstól, nem csak szakácsoknak!

Ha a gasztronómia megszállottja vagy, és mindig is arra voltál kíváncsi, hogy mi zajlik a konyhai ajtók mögött, hogy hogyan főzünk mi szakácsok, mik a legújabb gasztronómiai trendek, mitől lesz igazán tökéletes egy étel, akkor garantáltan jó helyen jársz! Receptek, történetek, érdekességek, konyhai praktikák, egy Michelin csillagos tapasztalatokkal rendelkező szakácstól.”
facebook_profilke_p_1.png

Szóval, hamarosan újra jelentkezem, addig is pedig Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag boldog Új évet kívánok minden kedves olvasómnak!

 

(A fényképek forrása: Pixabay)

Címkék: cikkek